PITYMALLAT főnév -ot, -a (népies)
Az a napszak, amikor napkelte előtt világosodni kezd a keleti égalj; az első reggeli derengés ideje, kora hajnal. Már pitymallatkor útban volt a mezőre. □ Valamikor a pitymallat sugarát Ujjongva lestem iratos mezőn. (Juhász Gyula) Reggel pitymallatkor csak kiállott a kapuba, s elkiáltotta magát: Héée
(Móricz Zsigmond)