PISSZEN [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (
hangutánzó)
<Csak néhány tagadó v. korlátozó értelmű kifejezésben.> <Személy> félénk, alig hallható hangot ad, v. akar adni.
Pisszenni sem mer: hangot sem mer hallatni.
Ha egyet pisszent, már ütötték-verték. Aki pisszenni mer, büntetést kap. Ha ő dolgozott, pisszenni se lehetett. □ Hogy mersz pisszenni, léha söpredék? (Petőfi Sándor) A vezérszónokok
midőn felállnak, a házban senkinek pisszenni nem szabad. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: megpisszen.
- pisszenő.