PILLÉR főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. (építészet) Az oszlophoz hasonló (de annál vaskosabb, erősebb), függőleges építmény, amely épületeknek a terhét tartja, v. vékonyabb falat oldalról megtámaszt. A kupola pilléreken nyugszik. □ Egynehány pilléren még látszik a freskófestés maradványa. (Jókai Mór) Ó jaj, álmomban nagy csarnokban voltam én
Itt-amott nagy oszlopok |
Ah, csúf pillérek, lomha barbár támaszok, | egymás fölé rakott kockákból éktelen. (Babits Mihály)
- 2. A híd boltozatát, ill. szerkezetét tartó függőleges, erőteljes építmény. A Lánchíd pillérei.
- 3. (átvitt értelemben, választékos) Vminek szilárd, biztos támasza. A munkás-paraszt szövetség a népi demokrácia erős pillére.
- Szóösszetétel(ek): 1. pilléralap; pillérderék; pillérfej; pillérfejtés; pillérhíd; pillérkiszedés; pillérköteg; pillérköz; pillérnyaláb; pillértalp; pillértáv; 2. alappillér; gyámpillér; hídpillér; mederpillér; támpillér; támaszpillér; tartópillér.
- pilléres; pillérű.