Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PIRULÁS főnév -t, (-ok), -a
  • 1. A pirul (4) igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmi pirul, pirossá lesz, pirosodik. A kenyér, a szalonna pirulása a tűzön; a hús pirulása a forró zsírban.
  • 2. Az a tény, hogy vki, vmi (el)pirul. Ártatlan, könnyed, mély, szemérmes pirulás; az arc, a homlok pirulása; az ifjú, a lányka pirulása. □ A lányka … szemét lesütötte ijedve … | Látta pirúlását László, s nem enyelge továbbá. (Vörösmarty Mihály) Irén nevetett; és szeretetre méltó pirulással mondá …, hogy férje hol van. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, választékos) Szégyen, restelkedés. Pirulással kellett távoznia. □ Nem, nem érzek magamban pirúlást. (Csokonai Vitéz Mihály) Ha boldogságunk … attól jön, kitől azt pirulás nélkül elfogadhatjuk, … van-e nagyobb boldogság a világon, mint ez? (Eötvös József)
  • Szóösszetétel(ek): arcpirulás.