PÁSZTORKÖLTÉSZET főnév (irodalomtudomány)
Olyan, főleg a klasszikus ókorban s az újkor elején divatos költészet (idill, dráma, költemény v. regény), mely a pásztorok s a természet ölén élő egyszerű emberek világát mutatja be idillikus, gyakran vmit szimbolizáló, sokszor párbeszédes formában.
pásztorköltészeti.