PIKKELY [e v. ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A hal testét borító, szaruból való vékony, kerek lemez alakú képződmények összessége, ill. ezek közül egy. A halat megtisztítja pikkelyétől. Lekaparja a pontyról a pikkelyeket. □ És úgy birkóztak körmeik a rühhel, | mintha szakács késsel kaparna pontyot, | vagy más halat, min legnagyobb a pikkely. (Babits MihályDante-fordítás) || a. (állattan) <Más gerinces, főleg hüllő, madár testén v. testének egy részén> ehhez hasonló, szaruból való képződmény. A gyík, a kígyó pikkelye. A madarak csüdjét pikkelyek fedik.
- 2. Vmely testet, tárgyat a halak pikkelyeihez hasonló módon borító v. alkotó lemezkék egyike. A fenyőtoboz pikkelyei. A lovag testét borító páncél pikkelyekből áll.
- 3. (állattan) A lepkék szárnyán található képződmény; a lepkék hímpora.
- Szóösszetétel(ek): 1. pikkelybőr; pikkelylevél; pikkelypáncél; pikkelyserte; pikkelysertéjű; pikkelysömör; 2. halpikkely; szarupikkely.
- pikkelyez.