Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
PERTU [ë v. e] határozószó, melléknév és főnév (bizalmas)
I. határozószó Tegező viszonyban. Pertu vagyok vele. || a. Tegezve. Pertu szólt vkit. □ Wracza Károly meggazdagodott fűszerkereskedő, hiú ember, pertu kell szólítani, s tehetsz vele, amit akarsz. (Mikszáth Kálmán)
II. melléknév Olyan, akivel vki tegező viszonyban van. Pertu barátok ←. □ János nekem pertu pajtásom. (Mikszáth Kálmán)
III. főnév -t, -ja (csak egyes számban) Tegeződés, tegező viszony. Pertuban van vele; pertut iszik vkivel: arra iszik vele, hogy ezután tegeződni fognak. □ Csak hagyd az urambátyámozást; maradjunk a "pertu"-nál. (Jókai Mór) Szellemvilágba repültem vele [= Babitscsal], s mikor bort nyitott és pertut ivott, | úgy éreztem, a tündöklő Napot | tűzi mellemre. (Szabó Lőrinc)