PERSZIFLÁZS [ë v. e] főnév -t, -ok, -a
(választékos) Vkinek, vminek (főleg vmely eszmének) kigúnyolása, nevetségessé tétele finom, szellemes módon, főleg azzal, hogy meg nem levő sajátságo(ka)t tulajdonít neki. A bók és hízelgés gyakran csak persziflázs. || a. (irodalomtudomány) Ilyen tárgyú és jellegű írásmű; főleg olyan irodalmi munka, amely vkinek v. vmely irodalmi alkotásnak jellemző, de nevetséges v. kevésbé hízelgő vonásait túlozza, kiélezi. Moličre legtöbb darabja a korabeli erkölcsök persziflázsa. Ügyes, szellemes persziflázst írt a sematikus versekről. □ A darab
persziflázs, melyben nem kell túlságosan komolyan venni se a mesét, se az alakokat. (Ambrus Zoltán) [Karinthy] először is azokat az irodalmi persziflázsokat írta meg, amelyek az "Így írtok ti" című kötetében vannak egybegyűjtve. (Nagy Lajos)