PERMUTÁCIÓ [ë v. e] főnév -t, -ja (mennyiségtan)
Az az eljárás, melynek során elemekből, számokból úgy alkotunk csoportokat, hogy bennük valamennyi elem előfordul, de mindegyikben más és más sorrendben (pl.: a b c elemek permutációi: abc, acb, bac, bca, cab, cba). Ismétléses, ismétlés nélküli permutáció; az elemek permutációi. || a. Ennek eredményeképpen létrejött csoport, elrendezés.
permutációs.