PERMETEZ [e-e-ë] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. tárgyas (tárgy nélkül is) <Növényt> kártevők ellen erre alkalmas készülék segítségével, apró cseppekre porlasztott vegyszerrel folyamatosan behint. Szőlőt permetez. Egész délután permetezett. || a. tárgyas <Növényt> megfelelő készülékkel vízzel öntöz. A virágkereskedésben a virágokat permetezik. || b. tárgyas <Személyt v. vmely testrészét> apró cseppekre porlasztott illatszerrel v. gyógyszerrel folyamatosan behint(i), befecskendez(i). Az orvos penicillinnel permetezi a beteg torkát. □ A borbély szesszel permetez, rizsporral hint meg. (Kosztolányi Dezső) || c. tárgyas <Folyadékot> finom cseppekre porlasztva fecskendez vhova. Rézgálicot permetez a szőlőre. □ Az apáca
fenyővizet permetezett a levegőbe. (Gárdonyi Géza)
- 2. tárgyatlan <Eső, harmat> apró cseppekben, lassan esik; szitál, szemerkél. Permetez az eső. □ Gyenge harmat permetezz
(Vörösmarty Mihály) Langy eső permetezett az útra. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyatlan (alany nélkül) Szitáló, szemerkélő eső esik. [Esik?] Nem, csak permetez. □ Kezdett elborulni az idő és gyöngén permetezni. (Tolnai Lajos) || b. tárgyatlan (régies, irodalmi nyelvben) <Könny, veríték> apró cseppekben, lassan folyik. □ Homlokáról permetezett a veríték. (Kemény Zsigmond)
- Igekötős igék: bepermetez; megpermetez; rápermetez; szétpermetez.
- permetezés; permetezett; permeteztet.