PÉNZTÁROS főnév -t, -ok, -a
Vmely pénztár kezelésével megbízott, vmely pénztárban a befizetéseket átvevő és a kifizetéseket teljesítő alkalmazott, hivatalnok.
Vasúti pénztáros; az önkiszolgáló bolt, a szövetkezet pénztárosa. A pénztáros aznap már nem fizetett. Gyors, pontos pénztáros volt.
- Szóösszetétel(ek): 1. pénztárosnő; 2. bankpénztáros.
- pénztárosi; pénztárosság.