PÉNZTELENSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
A pénztelen (2) melléknévvel kifejezett állapot. A legnagyobb pénztelenség idején. A pénztelenség fojtogatta. Nagy volt a pénztelenség. □ El lehet takarni
a pénztelenséget a hitellel. (Jókai Mór) || a. Vkinek pénztelen (1) volta. Lehangoló, nyomasztó volt az emberek pénztelensége.