PALÁNKOL tárgyas ige -t, -jon
(
ritka) <Vmely térséget, helyet> palánkkal körülvesz; (be)kerít.
A kertet palánkoljuk. || a. (
történettudomány) <Sáncok, várak környékén az ellenség hadmozdulatait, ostromát akadályozó> védőgátat, palánkot (2) épít; területet elzár. || b. (
hajózás) <Hajóbordázatot,> fedélzetet palánkkal (5) burkol.
- Igekötős igék: elpalánkol; körülpalánkol.
- palánkolás; palánkoló; palánkolt.