Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
PERDÍT [ë v. e] ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. (-ni) pördít (hangfestő)
1. tárgyas <Személyt, forgatható tárgyat> saját tengelye körül gyorsan forgatni kezd. Brúgattyút, csigát, orsót perdít; táncra perdít vkit: fürgén táncba viszi, táncoltatni kezdi. || a. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) Perdít vkin, vmin (egyet): a) egy fordulatra készteti. □ A korponai kereskedő egyet perdítvén pehelykönnyű táncosnőjén, [annak] ropogós szoknyái harangalakra szélesedve, hűs szelet támasztottak. (Mikszáth Kálmán); b) egyet táncol vele. □ A lánysereg közül Jolánt kiválasztván, még azon is pördített egyet. (Vas Gereben) || b. tárgyas (ritka) <Hajítófegyvert, botot> úgy dob el, hogy az saját tengelye körül forogva repül tovább. □ Nem hallá; de futott fél ébren az ifju Nyomában | Vágtata és megölő dárdát perdíte az űző. (Vörösmarty Mihály)
2. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Gyorsan, hirtelen létrehoz, készít vmit; kanyarít, penderít. □ Jó tüzet perditénk, amillyen csak kellett. (Arany János)