PÉNZBÜNTETÉS főnév (jogtudomány, közigazgatás)
<Vétség v. kihágás, ill. szabálysértés miatt, ill. mellékbüntetésként> az elítéltre kirótt vagyoni megtorlás, büntetés: vkinek megszabott összeg fizetésére való kötelezése, ill. kötelezettsége. Pénzbüntetést kap vki; pénzbüntetést mér, ró, szab ki vkire. Ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Három hónapi fegyházra és mellékbüntetésként ötezer forint pénzbüntetésre ítélték. A pénzbüntetést tíznapi elzárásra változtatta át a bíróság. Leülte a pénzbüntetést. □ A meg nem jelenők aránylagos pénzbüntetésben marasztaltatnak el. (Eötvös József)
pénzbüntetéses; pénzbüntetési.