Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PÉNZES [ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <személy, csoport>, akinek, amelynek sok pénze van; gazdag, jómódú, tehetős. Pénzes kereskedő, özvegy. □ Lent a földszinti nagy teremben a főváros pénzes, de nem előkelő része mulat. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Pénzes postás: az a p., aki a pénzküldeményeket kézbesíti.
  • 2. (népies) Olyan <eszköz>, amelyben pénzt szoktak tartani; pénzt tartalmazó, pénzzel tele v. megrakott. Pénzes zacskó. □ Ül pénzes ládáján sovány ábrázattal, Tisztelvén a mammont örök áldozattal. (Csokonai Vitéz Mihály) Vizsgálják a pénzes erszényt, Mennyi volt benn s mennyi van még. (Petőfi Sándor)
  • 3. (ritka) Jövedelemmel járó, pénzt hozó, hasznot hajtó. □ Egy csomó új pénzes hivatalocska ura [lett]. (Tolnai Lajos)
  • Szóösszetétel(ek): táppénzes; tőkepénzes.
  • pénzesedik; pénzesség.