Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PENDÜL [ë v. e] tárgyatlan ige -t, -jön (-t ragos mértékhatározóval is) (hangutánzó)
  • 1. (irodalmi nyelvben) Megpendül. □ Pendül a kapa most, letevé a gazda. (Arany János) Mindenik lépténél egyet pendült … az ezüstsarkantyú. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (rendsz. hangsúlyos határozóval) (átvitt értelemben, tájszó) <Élőlény> testben v. anyagi helyzetében gyarapodik. A gyerek a betegség után szépen pendül. A malac már pendül. A fiatal házasok pendülnek: lakást, bútort vettek.
  • Szólás(ok): ld. húr.
  • Igekötős igék: felpendül; megpendül.
  • pendülés; pendülő.