PECH [ë v. e] főnév -et [ë] -je [e] v. -e [e] (
bizalmas)
Olyan kisebb alkalmi balszerencse, kellemetlen eset, amely vmely óhajtott, várt dolog bekövetkezését megakadályozza, ill. olyan körülmény, amely bajt (1a), galibát, kellemetlenséget okoz, szerez.
Bosszant ez a tegnapi pech. Pechje volt, késett a vonat, s nem érte el a csatlakozást. Nagy pechje van a kártyában. □ Az embernek
ilyen pechje legyen! (Krúdy Gyula) Máma még az a pech is ért, hogy a szél elvitte a kalapomat. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): pechsorozat; pechszéria.