PATÁLIA főnév ..iát, ..iája (bizalmas)
Hangos, gyak. szándékosan kirobbantott veszekedés, kül. az egyik fél hangoskodása miatt lármás perpatvar. Patáliát csap, csinál, rendez vmi miatt, vmiért. Nagy patália támadt a pénz miatt. Mi ez a nagy patália? A megsértett nő rettenetes patáliát csapott. □ Állt a patália kint is a konyhában. (Csokonai Vitéz Mihály) Egy hét se múlt el beszegődése után, nagy patália támadt. (Kosztolányi Dezső) Panni felháborodva fordult vissza
, hogy az ő szeme előtt ilyen csúnya patáliát mertek csapni. (Móricz Zsigmond)
patáliás; patáliázik.