PÁSZTÁZIK tárgyas ige -ok, -ol, -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (
választékos) pásztáz
- 1. (népies) <Vmely területet, ill. vmely területen levő termést> pásztánként arat, szüretel. Pásztázzák a kukoricát, zabot. A szüretelők pásztázzák a domboldalt.
- 2. (vadászat) <Vadász vmely területet> pásztánként (1c) vadászva jár be, keresi a vadat. Pásztázza az erdőt.
- 3. (katonaság) <Lőfegyver irányzéka> úgy van beállítva, hogy a tűz alatt tartott ellenség még akkor is eltalálható, ha a beállított távolságnál közelebb van a fegyverhez. A puska ötszáz méteres irányzékállása szökellő alakot mindenütt pásztázik. || a. <Tűzfegyver, harcoló alakulat meghatározott területrészt> tűz alatt tart. Géppuska pásztázza az ellenség állásait. Az üteg hatásosan pásztázta az ellenség átkelőhelyeit. || b. <Fényszóró vmely területet> pásztánként bevilágít. Légvédelmi fényszórók pásztázták az eget.
- 4. (ritka) <Az eső vmely területnek csak egyes részeit> éri, csak egyes részeire esik. Záporok pásztázzák a határt.
- Igekötős igék: végigpásztázik.
- pásztázás; pásztázó; pásztázott; pásztáztat.