Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PÁLCA főnév pálcát, pálcája
  • 1. Vékony, egyenes, rendsz. hajlékony bot; vessző. Karmesteri pálca; pálcával suhint; pálcával ver vkit. □ Valami német dalt fütyült, aranygombos pálcájával verte hozzá a taktust. (Tolnai Lajos) A pálca végére … egy burgonyát szúrt. (Móricz Zsigmond) || a. Sétapálca. Pálcáját ujjai közt forgatta.
  • 2. (átvitt értelemben) Hatalmi jelvény; jogar. → Bírói pálca; királyi, vezéri pálca; a bírói pálcátviseli. □ Lajos király … Dom Antonio után külde … és megparancsolá, hogy segítséggel vinnék vissza az országába … Dom Antonio szomorúsággal vévé [= vette] ezt a hírt, tartván attól, hogy könnyű volt letenni a királyi pálcát, de már sokkal nehezebb lészen aztot felvenni. (Mikes Kelemen) A korona nagyon drága, Nem való az a királyra … Arany pálca a markában, Csavarjuk ki hamarjában. (Petőfi Sándor)
  • 3. (régies) Botbüntetés, testi fenyíték. Huszonöt pálcára ítélték.
  • Szólás(ok): pálcát tör vki felett: elítéli; lesújtó ítéletet mond róla.
  • Szóösszetétel(ek): 1. pálcabüntetés; pálcafej; pálcafogantyú; pálcagomb; pálcanyél; pálcatag; pálcatőr; pálcaütés; pálcavékony; pálcavivő; 2. akolópálca; festőpálca; hegesztőpálca; kormánypálca; lovagolópálca; nádpálca; sétapálca; szénpálca; varázspálca.
  • pálcás.