PARTIZÁN főnév -t, -ok, -ja
<Főleg a második világháborúban> olyan, rendsz. az ellenségtől ideiglenesen megszállott területen lakó személy, aki a betolakodott ellenség ellen fegyvert ragadva, az ellenséges csapatok hátában fegyveres harcot és romboló tevékenységet folytat.
A hős, az ifjú, az ejtőernyős partizánok; a szovjet partizánok hőstette. A partizánok felrobbantották a hadianyagot szállító vonatot. A partizánok kivégezték az árulót.
- Szóösszetétel(ek): partizánbarát; partizánbrigád; partizáncsoport; partizánegység; partizánfelkelés; partizánirodalom; partizániskola; partizánkapitány; partizánkongresszus; partizánkövetség; partizánkülönítmény; partizánküzdelem; partizánlány; partizánmozgalom; partizánnóta; partizánosztag; partizánszövetség; partizántanya; partizántemető; partizánvezér.