PARCELLÁZ [ë] tárgyas ige -tam, -ott, -zon
- 1. <Vmely nagyobb földterületet> kisebb részekre, parcellákra oszt, darabol. A mérnökök parcellázták a nagybirtokokat a földosztáskor. Házhelynek parcellázták a falu szélén lévő földeket. □ A társulat az uradalmat parcellázni fogja. (Jókai Mór)
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Egyéb felületet, területet kisebb, meghatározott célú részekre oszt, bont; apróz. A hirdetőtáblát kis kockákra parcellázza. A nagy lakásokat parcellázták.
- Igekötős igék: felparcelláz; kiparcelláz; széjjelparcelláz; szétparcelláz.
- parcellázható; parcellázó; parcellázott; parcelláztat.