PÁFRÁNY főnév -t, -ok, -a
Árnyékos, nedves helyeken növő, szárnyalt levelű, edényes, virágtalan növény. □ A föld nem akart hozni itt
csak fát, borókabokrokat, árvalányhajat és páfrányt. (Mikszáth Kálmán) Az volt a nyár! Tüzelt a fény |
S az élet boldog szörnyalakokat Próbálgatott, nagy páfrányok tövén. (Tóth Árpád) || a. (
növénytan)
Páfrányok: az ilyenféle növényeket magában foglaló család (Polypodiaceae).
- Szóösszetétel(ek): páfránybokor; páfránylevél; páfrányzöld.
- páfrányos.