PARFÜM főnév -öt, -je [e], (
finomkodó) parfőm
Természetes v. vegyi úton nyert illatos anyagokból készült tömény illatszer.
Kellemes illatú parfüm; parfümöt hint a ruhájára; parfümmel szagosítja magát. □ Egy furcsa, erős parfümnek az illatát érezte, amely az asszony nyakából áradt. (Krúdy Gyula) || a. Ennek illata. □ Tengerpart, alkony, kis hotel-szoba. | Elment, nem látom többé már soha
Parfümje szálldos csókosan körül, Lent zúg a tenger, a tenger örül. (Ady Endre) Erős parfőm terjedt a légben A kékfényű mennyezetig. (Tóth Árpád)
- Szóösszetétel(ek): parfümszóró.
- parfümtelen.