Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PARÁNY főnév -t, -ok, -a (kissé régies, irodalmi nyelvben)
  • 1. Elenyészően kicsiny v. kevés rész vmiből; nagyon kis mennyiség. □ Mindenből, amivel bírsz, egy parány, De összetéve roppant adomány. (Vörösmarty Mihály) [Kemény Zsigmond] száraz szívekbe is beoltja a gyöngédség egy parányát. (Péterfy Jenő) 2. <Rendsz. lekicsinylő haszn>. Olyan <személy>, aki vmely feladathoz mérten túlságosan gyenge, tehetetlen, vmely nagy dologhoz viszonyítva igen kicsiny, jelentéktelen. □ Sokat kivánsz. Paránya a világnak, | Hogy lássad át a nagyszerű egészet? (Madách Imre) || a. (gúnyos) Erkölcsi értelemben nagyon kicsi, nagyon csekély értékű, jelentéktelen személy. □ [A magyar ifjakhoz.] Egész nagy csillagok voltak őseitek, És ti? csak parányok! | Ne adja a balsors, hogy e szegény haza Bajában reátok szorúljon valaha. (Petőfi Sándor)
  • 3. Nagyon kis méretű, terjedelmű testecske. A baktériumok, ezek a parányok csak mikroszkópon át láthatók. □ Képződnek szaporán s gyülekeznek vízi parányok. (Arany János) Kisfiú voltam, nyolcéves, de oly kicsi lettem, szinte eltűntem, buborék, parány. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka, régies) Atom (1).
  • Szóösszetétel(ek): paránymérő; paránysúly; paránytan.