PÖRÖG tárgyatlan ige -tem [e], pörgött, jön (
ritka) pörg -eni [e] v. -ni
- 1. (Tengelye körül) gyorsan és rendsz. könnyedén, simán forog. Pörög a játékcsiga, a kerék, a kocka, az orsó. Jól pörög a lány tánc közben. Szóláshasonlat(ok): úgy pörög, mint az → orsó. □ Holnapig vagy ponty emészt el [, mert vízbe fulladsz], Vagy hegyes nyárson pörögsz [, mert elfognak, s karóba húznak]. (Vörösmarty Mihály) || a. (régies) Forog (6). □ Végre fehér paripán lassan futtatva előjött | Őszbe borúlt Und is
Markában vas balta pörög. (Vörösmarty Mihály) A rettentő kőbárd pörgött kezében. (Jókai Mór) || b. Vmi pörög: vmely gépnek a kereke berregő zörej közben gyorsan forog. Pörög az eszterga, a rokka, a varrógép. □ A zugban egy guzsaly pörgött. (Vörösmarty Mihály)
- 2. Pereg (2a). Pörög a nyelve. Szóláshasonlat(ok): pörög a nyelve, mint a → motolla. □ Pörgött a nyelve, beszélt, beszélt fáradhatatlanul. (Kosztolányi Dezső)
- 3. (tájszó) Pereg (1). □ Coelia
Drágalátos könyve Hull, mint gyöngy, pörögve, Vagy mint tavasz harmatja. (Balassi Bálint)
- Igekötős igék: alápörög; elpörög; kipörög; lepörög; végigpörög; visszapörög.
- pörgés; pörgő.