PACKÁZ [2] tárgyatlan ige -tam, -ott, -zon packázik
- 1. (iskolai, régies) Packát [2] ad, lapos fadarabbal vkinek a tenyerébe üt. || a. (népies) Két egymással szemben álló gyermek összeszorított két ujjával játékból egymásnak a kinyújtott mutató- és középső ujjára csapdos, hogy lássák, ki bírja tovább. Gyere packázni!
- 2. (átvitt értelemben) Hatalma, ereje, fölénye tudatában v. a másik fél kiszolgáltatottságát kihasználva úgy bánik vkivel, hogy viselkedése, intézkedései durván sértik az illető érdekeit, önérzetét. Packáz vkivel. Nem lehet packázni vele. Ne hagyj packázni magaddal! □ Gyáván viselte magát, hogy packázni hagyott magával egy siheder által. (Mikszáth Kálmán) Nem enged ez magával sokat packázni. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: elpackáz; kipackáz.
- packázó.