PAPLAN főnév -t, -ok, -a v. -ja
Gyapottal, pehellyel v. ritk. gyapjúval töltött, takaródzásra haszn. ágynemű; töltését díszítő jellegű átvarrással rögzítik.
Kék, piros, sárga paplan; paplannal takaródzik. □ Kibontotta az asszony a paplant. Melegségét
azonnal érezni kezdte. (Tömörkény István) Lidi nénémnek öccse itt
| kenyéren élte éveit | s nem volt azúrkék paplana. (József Attila)
- Szóösszetétel(ek): 1. paplancsík; paplangomb; paplangyár; paplanhéj; paplanhuzat; paplanipar; paplankabát; paplankészítő; paplanruha; 2. pehelypaplan.