PSSZ [1] indulatszó (az ssz hangot igen hosszúra nyújtva, nagyobb erővel képezve) (bizalmas) <Csodálkozás, elragadtatás, nagyítás, túlzás kifejezésére>. Micsoda ebéd volt, barátom, pssz! [Van az öregnek pénze?] Pssz, de még mennyi! [Mindene odaégett.] Pssz!