Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies, régies) Sintér, gyepmester (segédje). A pecérek összefogdosták a kutyákat. A sintér és pecérei járták az utcákat. □ Mérföldkő mellett nagy rakás homok Késő délután | pecér jön arra ketrechintaján [= ketreces kocsiján] | s a sok visító eb körül | a tájnak renyhe népe összegyül. (Babits Mihály)
2. (régies) Kutyákkal bánó, őket gondozó, főleg vadászebeket idomító személy, ill. alkalmazott. □ Toldi Jobban kifejezte Lajos egész tervét: | Hogy akar bémenni, micsoda pompával Minden inas, csatlós, pecérje, lovásza, Kocsi-, szekérhajtó, igrice, solymásza Lészen olasz bőrben, egy-egy magyar bajnok. (Arany János) [A vadászebeket] a pecérek kihozták az udvarra. (Jókai Mór) || a. (régies) <Falkavadászatokon> a vadászkutyák falkáját kivezető és irányító, rájuk felügyelő személy.
3. (régies, rosszalló) Csatlós, poroszló. □ A fejedelem pecérei egy összeroskadt férfit vezetének elé. (Jókai Mór)