Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A pusztít igével kifejezett cselekvés, ill. történés, folyamat; rombolás, tönkretétel, megsemmisítés. Barbár, értelmetlen, kegyetlen, szörnyű, vad, vandál pusztítás; nagy pusztítást végez v. visz véghez vmiben. || a. Az a tény, hogy vki, vmi pusztít. Az ellenség, a lázadók pusztításai; a földrengés, a tűz, a víz pusztítása; a dögvész, a járvány, az éhség pusztítása; a férgek pusztításának nyomai. □ Arról is vezetek magánstatisztikát, hogy az ön gyáraiban hány ember betegszik meg és nyomorodik el évenkint, a szeszgyárban előállított alkohol pusztításait nem is számítva. (Mikszáth Kálmán) || b. Az a cselekvés, hogy vkit, vmit pusztítanak; irtás. Az erdő, a vetés pusztítása; értékek, könyvek, vagyon pusztítása; ártatlan emberek pusztítása; egerek, farkasok, patkányok pusztítása.
2. Ennek eredménye, nyoma. Eltüntették a háborús pusztításokat. Az orkán pusztítása még egy hét múlva is felismerhető volt.