PUKKAD tárgyatlan ige -t, -jon (bizalmas, hangfestő)
<Személy a benne forrongó, visszafojtott érzelemtől> szerfölött emésztődik, s láthatóan bosszankodik. Pukkad mérgében. Hadd pukkadjanak az irigységtől!
Igekötős igék: elpukkad; felpukkad; kipukkad; megpukkad; szétpukkad.
pukkadás; pukkadó; pukkadt.