PRŰD * melléknév -en, -ebb [e, e] (
választékos)
- 1. Kényeskedésből, tettetésből túlságosan szemérmes, szemérmeskedő, álszemérmes <személy>. Ne légy már olyan prűd! □ Nem is vagyok valami prűd kisasszony
(Justh Zsigmond)
- 2. Ilyen személyre jellemző <magatartás>, finnyáskodás. Prűden viselkedik.
prűdség.