PRÓFUNT főnév -ot, -ja prófont (
katonaság,
régies)
Különleges eljárással készült hosszúkás, barna kenyér, amelyet a legénységi állományú katona kincstári élelmezésének részeként kapott. □ Más nap egy csuporral jöve, s a csupron fél prófontot hozott. (Kazinczy Ferenc) Csak a péket szabad pofon ütni, ha rossz a prófunt
(Krúdy Gyula)
- Szóösszetétel(ek): prófuntadag; prófunthéj.
- prófuntos v. prófontos.