Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

PUFFADÁS
PUFFADT
PUFFAN
PUFFANCS
PUFFANT
PUFFASZT
PUFFOS
PUFFRA
PUFOG
PUFOGAT
PUFOGTAT
PUFÓK
PUGRIS
PUHA
PUHAFA
PUHÁNY
PUHASÁG
PUHATESTŰ
PUHATOL
PUHATOLÓDZIK

PUBLIKUM * főnév -ot, -a (régies írva: publicum is) (régies, bizalmas) Közönség (1–3). A kávéház, a lóverseny, az üzlet publikuma; az előadás, a hangverseny, a könyv publikuma. Az egész publikum tapsolt. □ A hírt és dicsőséget a publikum osztogatja, gyakran igen hirtelenkedve. (Bajza József) Majd megküldöd nekem a pusztára [műveidet] … én leszek a te igaz és hű publicumod. (Tompa Mihály) A billiárdozókra bámult egy darabig. Micsoda vegyes a publikum ebben a kávéházban. (Babits Mihály)
  • Szóösszetétel(ek): publikumfogás.
  • publikumú.