PUFOGAT [pufogat v. puffogat] ige -tam, -ott, ..asson (
hangutánzó)
- 1. tárgyas és tárgyatlan Pufogtat (1, 1a). □ Nem kimélik a port, egyre puffogatnak, Örömére a nagy, nevezetes napnak. (Arany János) Az a néhány lakodalmas puska, mit a legénység puffogatni hozott magával,
csak vakra volt töltve. (Jókai Mór)
- 2. tárgyatlan (népies) Durrogat (3).
- Igekötős igék: elpufogat; kipufogat.
- pufogatás; pufogató.