POLCOL tárgyas ige -t, -jon (
ritka,
régies)
- 1. Polcoz.
- 2. (régies) Cölöppel alátámaszt vmit. Boltozatot polcol. || a. Felpolcol (2). A beteg lábát párnákkal magasra polcolja.
- Igekötős igék: alápolcol; felpolcol.
- polcolás; polcolható; polcoló; polcolt; polcoltat.