PROFANÁL tárgyas ige -t, -jon, (
ritka) profánál (
ritka,
választékos)
- 1. Kigúnyolva meggyaláz, lealacsonyít, kegyeletsértően bemocskol vmit, ami más(ok-)nak szent. Profanálja az ünnepet. □ Dicső, nemes faj,
Rothadjon a nyelv, mely téged profánál Édes enyím, szentem, magasztosom! (Arany János)
- 2. Hétköznapivá, közönségessé alacsonyít le vmit. □ Egy árva hang Nem röppent ajkira, egy szó, Mely profanálhatná, amit Érzett. (Kiss József)
profanálás; profanálható; profanáló; profanált.