PÖTYÖG ige -tem [e], -ött, -jön (-t ragos mértékhatározóval is) (
bizalmas)
- 1. tárgyatlan <Gyerek> a beszédkészség azon fokán van, ill. úgy beszél, hogy még csak egyes szavakat mond. Milyen kedvesen pötyög ez a kislány! || a. tárgyas Így beszélve mond vmit. Ki érti, mit pötyög a kicsi? || b. tárgyatlan (ritka) <Felnőtt> az idegen nyelv tanulásának azon a fokán van, amikor üggyel-bajjal és kezdetlegesen ki tudja fejezni gondolatait. Már pötyög valamit angolul.
- 2. tárgyatlan (csak 3. személyben) (ritka) <Ruhadarab> bőven a testhez nem simulóan lóg a test vmely részén; lötyög (2), pőtyög (1). Pötyög rajta a gatya, az ing. A ruha ujja itt pötyög.
pötyögés; pötyögő.