PÖTTÖM melléknév, (tájszó) pöttön (bizalmas, kedveskedő)
Nagyon kicsi(ny), apró termetű v. nagyon kis növésű <élőlény, főként kisgyermek>; pöttömnyi. Pöttöm gyerek, leányka, legényke. □ A pöttöm szöszke lány most lát először Világi vásárt és templomi oltárt. (Juhász Gyula) Fű között szemem ha lát egy pöttöm bogarat, | vele megy veszélyes útján. (Babits Mihály)