PÖRGET [e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë] (
hangfestő)
- 1. Tengelye körül gyorsan forgat. Pörgeti a játékcsigát, az orsót. Pörgeti a lányt a táncban. □ Iluska
pörgeti a rokkát. (Tolnai Lajos) Perdül a kocka; csalfa szerencse Pörgeti arra, pörgeti erre. (Reviczky Gyula) Zsebébe nyúl, elővesz egy csomó csavart,
pörget szelepeket, kerekeket. (Babits Mihály) || a. <Vmely gépet> úgy működtet, hogy kerekét, berregő zörejt okozva, gyorsan forgatja. Pörgeti az esztergát, a varrógépet.
- 2. (tájszó) Perget (12, 4).
- Igekötős igék: megpörget; végigpörget.
- pörgetés; pörgethető; pörgetett; pörgető.