PÖRÖLY főnév -t, -ök, -e [e], (
régies) pőröly -e (-je) [e, e]
- 1. Kovácsoknak kalapácshoz hasonló kétkezes, nagy, súlyos szerszáma, amellyel a rendsz. üllőre helyezett vasat a kívánt alakúra formálják. Pörölyével verte a vasat. □ S így szóla Etelből tornyosodó lelke: | Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak! | Ihol én, ihol én pőrölyje világnak! (Arany János) Meglódítja a feje fölött félmázsás pörölyét. (Gárdonyi Géza) Örökké lobog a műhelyekben a láng, csattog a pöröly. (Tömörkény István)
- 2. (fémipar) Gépezettel, gépi úton működtetett, a gőzkalapácsnál kisebb szerkezet, amely az izzó vasat formába zártan alakítja. Zuhogott a mázsás pöröly, hogy zengett bele a csarnok.
- Szóösszetétel(ek): pörölycápa; pörölyhal; pörölymű; pörölyütés; pörölyzuhogás.
- pörölyös.