PÓTOLHATATLAN melléknév (-ul), (irodalmi nyelvben) pótolhatlan
Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet egyáltalán nem v. csak nehezen lehet pótolni (1, 3, 4), helyettesíteni. Pótolhatatlan munkaerő, veszteség. □ E nemzet az, mely terhes adó gyanánt Pótolhatatlan vért fizet és halált. (Vörösmarty Mihály) Idősebb testvére
nevelte fel, aki nagyon okos, derék teremtés, de az anya pótolhatatlan. (Ambrus Zoltán)
pótolhatatlanság.