PALLÉROZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon
- 1. (régies) Csiszol, fényesít, finomít. □ A gyémántot csak gyémánt által lehet pallérozni. (Kemény Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) □ A népdal is talál mívelőkre,
oly szándékkal, hogy a népdalt az idegen műdalhoz közelebb emeljék, pallérozzák, nemesítsék. (Arany János)
- 2. (választékos) <Lelki tulajdonságot, képességet> művel, finomít, csiszol. Pallérozza vkinek az elméjét, az erkölcseit. □ Az öregúr
meghívta Vili összes osztálytársait, hogy délután
tanuljanak együtt és
viták hevében pallérozzák szellemüket. (Kosztolányi Dezső) || a. (választékos) <Nyelvet> kifejezőbbé, pontosabbá, helyesebbé tesz; művel. □ Hogyan riadt föl [a nyelvész] [ezek az] írók nem ápolják, nem csinosítják, nem pallérozzák a nyelvet? (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: kipalléroz.
- pallérozás; pallérozható; pallérozó.