Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A verébnél nagyobb, nyúlánkabb, földszínű éneklő vándormadár; hasznos rovar- és gyommagirtó (Alauda arvensis). Mezei pacsirta; a pacsirta dalol, énekel; → szánt a pacsirta. □ Volnék kis pacsirta, hogy zenghetne dalom Harmatos, virágos, illatos hajnalon. (Arany János) A pacsirta ott fenn a megenyhült légben elkezdte csattogtatni a tavaszi himnuszt. (Mikszáth Kálmán) Az új tavasz játékos újja Rügyet sodort az ághegyen Már bús bivaly ballagva rázza Igáját s barnul új barázda S peng a pacsirták éneke. (Tóth Árpád) || a. (állattan) Pacsirták: zömök testű, aránylag erős csőrű, földszínű, barnásszürke madarak családja (Alaudidae); mezők és puszták jellegzetes madarai. || b. Ebbe a családba tartozó madár. Búbos pacsirta: pipiske; erdei pacsirta.
2. (átvitt értelemben, ritka, kedveskedő) Szépen éneklő nő, kül. énekesnő; csalogány. Ő volt a társaság pacsirtaja.
3. (sport, bizalmas) <Teniszjátékban> a labdának ügyetlenül a magasba való felütése. Már megint pacsirtát ütött!