PAJTÁSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
Pajtások között levő, rájuk jellemző bizalmas, közvetlen, fesztelen, de nem mélyebb baráti viszony. □ Más írókkal nem voltam pajtásságban. (Táncsics Mihály) A régi jó pajtásságot csak fenntartjuk ezután is! (Jókai Mór) Eltűnődöm e téli esten, Mi volt az élet, uramisten? | Fakó robot és kénytelenség,
Koldus pajtásság pár nagy úrral. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben) [A tornyon] rajta volt jó pajtásságban a kálvinista kakas, a lutheránus csillag és katolikus kereszt. (Mikszáth Kálmán)