PAJOR főnév -t, -ok, -ja (állattan)
Általában különféle rovaroknak olyan lárvája, amelynek teste puha, henger alakú; rágó szervei vannak, növényi anyagokkal táplálkozik. || a. Szűk. ért. a cserebogár földben élő, kártevő lárvája; csimasz. □ Sok a pajor a krumpliba, mert tavaly sok vót a cserebogár. (Móricz Zsigmond)
pajoros; pajortalan.