NAGYKORÚSÍT tárgyas ige -ott, -son; -ani v. -ni (
jogtudomány)
<Olyan kiskorú személyt, aki ügyeinek önálló intézésére képes,> teljes jogi cselekvőképességgel ruház fel.
A fiút a gyámhatóság már nagykorúsította. □ Ha az apám haragszik [amiért elveszlek], majd nagykorúsítanak, és van egy kicsiny anyai jussom, ház, telek. (Kaffka Margit)
- nagykorúsítás; nagykorúsítható; nagykorúsító; nagykorúsított; nagykorúsíttat.