Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

NAGYVÁROSI melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Nagyvárosból származó, nagyvárosban lakó. Nagyvárosi értelmiség, munkásság; a nagyvárosi ember életmódja. □ Mi, nagyvárosi emberek, tudjuk, hogy micsoda válogatott élvezetek vannak a nagyvárosban. (Krúdy Gyula) Resteltem magam | … hogy olyan avult csodák | érdekelnek, amiket meg se lát … már régi, igazi | nagyvárosi ember. (Szabó Lőrinc)
  • 2. Nagyvárosban levő, ott található, ott szokásos, a nagyvárosra, ill. az ott lakó emberre jellemző. Nagyvárosi bérház, élet, kultúra, levegő, modor, szokás, zaj. □ Itt vagyok megint a Nagy városi élet örökös zajában. (Petőfi Sándor) Falun nagyvárosi igényei miatt szerencsétlennek képzeli magát… (Kemény Zsigmond) Járunk bolondul és ittasan Nagyvárosi utcákon égve. (Ady Endre)
  • II. főnév -t, -ak, -ja Nagyvárosban élő, ott lakó személy. A nagyvárosiak megszokták a nagy forgalmat, a rohanó életet. nagyvárosias.